2012. november 27., kedd

Mese minden estére! - A tudás és magatartás másfél éves elmaradását küszübülheti ki




A címben szereplő eredmény nem légből kapott, hanem kutatások eredménye.  Nagy József megfogalmazása alapján például a relációszókincs elsajátítási különbsége az eltérő érésnek és a nyelvi környezet intenzitásának következménye. A családi nevelést érintő kérdőívben szereplő, a mese olvasási gyakoriságot mérő kérdés válaszai és a gyermekek Difer relációszókincs alteszten nyújtott eredménye alapján együtt járás volt tapasztalható: a mesét naponta és a szinte soha nem olvasó családok azonos életkorú gyermekei a címben szereplően tudásuk és magatartásuk tekintetében egyaránt másfél éves különbséget mutattak.

Látható, hogy a mese a nyelvi fejlődés nélkülözhetetlen eszköze. Mégis akkor, miért került be a matematikával foglalkozó blogba? Mert a már említett Difer vizsgálat alapján az elemi számolási készség fejlettségének több mint feléért felelős a többi készség. Vagyis a matematika nem csak a számok világából épül fel, hanem a nyelvi kapcsolatok felismerése, használata jelentős.

A számfelismerés feladat képei - Józsa (2003)
Elemi számolási készség
 Az elemi számolási készséget 6 alegységben állapították meg. 1) Számlálás 21-ig, 2) Számkörök átlépése, 3) Számlálás visszafelé, 4) Manipulatív számolás, 5) Számkép felismerés, 6) Számolvasás. Az alterületek eltérő ütemben fejlődik minden gyermek esetén, ugyanúgy, mint a mozgás. A hat terület egymásra épül, például a 21-ig történő számlálás képezi a későbbi számkörökön történő átlépés alapját. A visszafelé számolás fejlődésének mértéke egybe esik a számkör bővítésével. A Stanislas Dehaene által vázolt mentális számegyenes automatizált használata nem csak a növekvő, hanem a csökkenő számsor esetében is nélkülözhetetlen az alapműveleti számolási készség fejlődéséhez. Az elemi számolási készség területeinek be nem gyakorlása a későbbi iskolai években majd behozhatatlan lemaradást eredményez. A 3. osztályfokra szinte az összes gyermek eléri az elemi számolás szintjét, melyre épülve az adott évfolyamon már az alapműveleti számolási, mértékváltási, szövegesfeladat-megoldási készség
fejlődése zajlik (Józsa 2003).

Mi a Difer programcsomag és az arra épülő fejlesztési tapasztalat elemei?
A gyermekek óvodás korosztályában már felmerül az iskolaérettség kérdése. Az alapvető készségek esetében jóval korábban érdemes foglalkozni a kérdéssel, hisz Nagy József megfogalmazása alapján az egyszerűbb készségek, képességek 2-4, míg a bonyolultabbak 5-10 évet is igényelnek. Mik is azok az alapvető készségek és képességek?
Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor, Fazekasné Fenyvesi Margit szerzőtársak kidolgozták, és országos felmérést végeztek a DIFER programcsomaggal. Az általuk vizsgált képességeket, készségeket vesszük sorra különös tekintettel a számolási területet.
A személyiség alaprendszerére fejlesztését szolgáló alapkészségeket a következőkben határozta meg a szerzői csapat: írás- mozgás koordináció, beszédhanghallás, relációszókincs, elemi számolás, tapasztalati következtetés, tapasztalati összefüggés- megértés, szocialitás.

További információ a DIFERről és az arra épülő fejlesztésről,
egyben a cikk felhasznált irodalma
 - http://edu.u-szeged.hu/kkcs/hu/koszonto
- Józsa Krisztián (2003): A számolási készség fejlesztése, in. Dubiczné Mile Katalin és Farkas Istvánné (szerk.): Az általános iskola alapozó szakaszának megújítása. FM Ped. Szakm. és Szakszolg. Intézet, Székesfehérvár. 27-44. (2003)
- Nagy József (szerk.) (2004): DIFER Programcsomag - Az elemi alapkészségek fejlődése 4-8 éves életkorban, Mozaik Kiadó, Szeged

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése