2012. február 24., péntek

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a diszkalkulia

A 2011. évi CXC Törvény a nemzeti köznevelésről hatályba lépett. A diszkalkulia ellátása szempontjából több kérdésben változásokat hoz az érintettek számára. Többek között terminológia ismét változik, a pedagógiai szakszolgálatok feladata lesz a diagnosztika mellett az ellátás megvalósítása. Ezek alapján az ellátórendszerben változás történik, melyeket a későbbiekben megjelenő határozatok szabályozzák.
A jelen törvény alapján a blog áttekintést ad a diszkalkuliát érintő jelentősebb pontokról: fogalomrendszerben történő elhelyezkedés, diagnosztikus eljárás, útiköltség térítése, oktatási intézmény választásának feltétele, ellátási formák.
 
Mikortól várható a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatályba lépése?
A törvény 95. § alapján ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivételekkel – 2012. szeptember 1-jén lép hatályba, több más része 2013. január 1-től. Az elkövetkezendő időben további jogszabályok elkészítése várható a felkészülés támogatására, hisz a törvény több kérdésben nem hozott végső döntést, csak a kereteket adta meg.

A diszkalkulia milyen fogalomkörben jelenik meg?
Tanulási nehézséggel küzdő vagy fejlődési zavarral küzdő
2. pont 4. § 2. bekezdése alapján A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.
12. bekezdés alapján kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló
23. bekezdés alapján sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

Ki diagnosztizálhatja a diszkalkulia jelenlétét?
A törvény nem változtat a pedagógiai szakszolgálatok kompetenciáján, így továbbra is ők végzik a vizsgálatot, és az ő szakértői véleményük alapján történik az intézményi elhelyezés és fejlesztés. Változás, hogy a szakszolgálatnak biztosítania kell az állapot megléte végéig a rendszeres kontrollvizsgálatot. Továbbá módosul, hogy a fejlesztést kiveszi a nevelési tanácsadók köréből, és azt is a pedagógiai szakszolgálatok tevékenységi körébe utalja.
16. A pedagógiai szakszolgálatok 18. § (2) Pedagógiai szakszolgálat c) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység, d) a nevelési tanácsadás, e) a logopédiai ellátás.
 
Ki téríti meg a szakértői vizsgálaton való részvétel utazási költségét?
28. fejezet 47. § 6. bekezdése alapján A szakértői vizsgálaton való részvétel érdekében szükséges utazás költségeit a társadalombiztosítás a szülőnek megtéríti.
 
Ki választja ki az oktatási intézményt a diszkalkuliás gyermek számára?
A szülő választhatja ki a gyermeke érdeke alapján a szakértői vélemény figyelembe vételével az oktatási intézmény. A szakértői bizottság csak olyan intézményre tehet javaslatot, amely befogadóképes mind a speciális igények biztosítása, mind férőhely tekintetében.
28. fejezet A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása 47. § 2. bekezdése alapján A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével.
 
Mi történik, ha a diszkalkuliás gyermek szülője nem tesz eleget kötelezettségének?
28. fejezet 47. § 6. bekezdése alapján A gyermek, tanuló érdekében a kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. Ha a szülő a kormányhivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a kormányhivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti.
 
Milyen ellátásban részesülhet a diszkalkuliás gyermek a közoktatás területén?
A 22. fejezet A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, az egyéb foglalkozások 27 § 5. bekezdése értelmében Az általános iskola, a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára, továbbá az első–negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy–három fős foglalkozásokat. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett
6. bekezdés alapján Ha az elsőtől a negyedik évfolyamokra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot.
7. bekezdése alapján A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható.
28. fejezet alapján A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása 47. § 1. bekezdése alapján A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani
8. bekezdés alapján ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg.
30. fejezet 51. § 5. bekezdés alapján A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló részére a felvételi vizsgán indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli vagy szóbeli felmérésen biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket, a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell az adottságaihoz.

Ki láthatja el a fejlesztést?
28. fejezet A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása 47. § 10. bekezdés alapján A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi hálózat megszervezése és működtetése a kormányhivatal feladata.

Idézetek: 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése